Văsieş Lucian: A sügér műlegyes horgászata

Fordította: Bereczki Gábor

Sügérre általában műanyag csalikkal, vobblerrel, vagy természetes csalikkal horgászunk. Kevesen horgásznak rá műléggyel. Amikor a vízparton fújom föl a csónakom és készítem elő a botjaimat, általában megjelenik mindig valaki, aki megkérdezi, hogy mivel pecázom és mire. Mikor közlöm vele, hogy sügérre műléggyel, emberünk kíváncsian tanulmányozza a cuccot, én meg kíváncsian várom a reakciókat. Minden alkalommal csodálkozást és hitetlenséget tapasztalok. Bizonyosan jól kipletykálnak a barátaival, mint buggyantagyú különcöt. De uraim, íme mégis lehet sügért fogni sztrímerrel és az esetek többségében (ha nem kell 2-3 méternél mélyebben horgászni) akár sokkal eredményesebben is, mint a műanyag csalikkal.

Ha "sok, nagy és dagi" sügért akarunk fogni, néhány dolgot be kell tartanunk:

1. Csónak: szükségünk van egy stabil felfújható alkalmatosságra, ezek csendesebbek mint az alumínium, vagy üvegszálas bárkák.
2. Legyezőbot: legyen minimum #6-os, maximum #8-as  osztályú éspedig azért, mert intermediete, vagy süllyedő zsinórokat használunk. Sekély, 1-1,5 m vízmélységeknél, úszó zsinórok esetén megfelel az AFTMA 5-ös, nálunk általánosan használt szerkó is.

3. Az orsó közepes, vagy jobb minőségű legyen, jó fékkel, mert néha előfordul, hogy két sügért is fárasztunk egyszerre. A szerelék beszakadásának elkerülése érdekében a féknek tökéletesen kell működnie, a botnak pedig elegendő erőtartalékkal kell rendelkeznie ahhoz, hogy a halakat kikényszerítsük az akadók környékéről.
4. A zsinór legyen WF, ha sekély vízben (0,5-1 m) horgászunk, intermediete 1-3 m, süllyedő 2-5 m mélység esetén.
5. A legyek egyszerű szrímerek. A falánk sügérek jól foghatók fekete, vagy olív wooly-buggerrel, fehér, vagy fekete matukával.
Ha finnyásak a nyúlszőr, vagy pézsma zonkerek működnek jól, valamint különféle ivadékhal imitációk, dubbing lite brite vagy spectra flash anyagokból, fekete, oliv, peacock, flou-zöld, sárga színben, kevés piros anyaggal a fej környékén. Marabuval kombinálva nagyon ütősek és lehetőleg súlyozás nélkül kössük, hogy jobban mozogjanak. Tudvalevő, hogy egy súlyozott légy pont annyira vonzó, mint egy kő, mivel nem mozog természetesen a vízben.
Heeelyes, térjük rá a pecára!

A legjobb időszak a kora reggeli órák, napfelkeltekor, valamint késő délután, közvetlenül naplemente előtt. Saját tapasztalatból tudom, hogy ezekben a napszakokban a sügérek sokkal agresszívabbak és intenzíven vadásznak. Erős fényben elővigyázatosak és passzívan megbújnak. A legjobbak a klasszikus haltartó helyek: törések, kövezések és főleg a vízinövények, bedőlt fák környéke. Ha vízinövénnyel benőtt tavakon horgászunk, horgásszuk meg a növények közötti vízfelületeket.

Ha van halradarom megpróbálom felmérni azt a mélységet, ahol a halak tartózkodnak, ha nincs, akkor minőségi polárszemüveggel vizslatom az akadók és a vízpartok környékét. Gyakorlatilag arra vagyok kíváncsi, hogy merre kószálnak az ivadékrajok és hol van rablás.
Ha sikerült megtalálnom a sügérek tartózkodási helyét, a 6-os bottal és teljesen átlátszó intermedier zsinórral (Cortland Clear 444 a kedvencem) tandem szerelékkel megdobálom a zónát, először oldalról.
A legyek közötti távolság 60-80 cm, a szőrösebb légy a szerelék végére, a kisebb, rikítóbb színű légy az oldalelőkére kerül.
A legyeket minden dobás után meg kell süllyeszteni kb. 50 cm-re. A bevontatás történhet szaggatottan, néha egy helyben táncoltatva, néha cikkcakkban.
Ha 5-10 dobás után sincs kapásunk, legyeket még mélyebbre süllyesztjük, 1m-re. Kapás esetén röviden és enyhén vágjunk be. A sügér szája lágy és könnyen kiszakad.
Ha hal van a horgon, ne siessünk a megszákolással, a sügérek csapatban rabolnak, hamarosan megakadhat a második hal is.
Bevontatás közben a bot spiccét tartsuk a vízfelszínhez közel, így a szerelék jobban kiterül és minden óvatos kapást érzékelünk. A kapás környékét fésüljük át módszeresen, legyező alakban megdobálva az ígéretes részt.
Ha a kapások megszűnnek, álljunk odébb, mert vagy megtizedeltük őket, vagy ők úsztak arrébb. 30-50 perc elteltével visszatérhetünk, valószínű, hogy újból lesznek sügérek a környéken. Ha a leakadt legyünk kiszabadításával zajt csaptunk a legjobb, ha legalább 15 percig nyugodni hagyjuk a helyet.

Ha a halak mégis 2 méternél mélyebb zónában táplálkoznak, ajánlatos süllyedő zsinórra váltani. Ily módon a légy kívánt vízmélységbe jutásának az idejét is csökkenthetjük. Ebben az esetben a booby típusú legyeket használjuk, amelyek felúsznak. A zsinór a mederfenéken jön, a legyek pedig kb. két arasszal fennebb, ami nagyon izgató lehet a halak számára. Az egyszerű sztrímerek könnyen be fognak akadni, több időt töltünk a kiszabadításukkal, mint a horgászattal.

Nem kell 15 méternél messzebbre dobni, talán még ez is sok. 10 és 13 m között az ideális, így jobb a kontaktus a léggyel és élethűbbé tehető a bevontatás, könnyebb lesz a fárasztás.

A sügér legyes horgászata elsőre bonyolultnak tűnik, mert a horgászok más módszerekhez vannak szokva és egyfajta elutasítás érzékelhető a nem hagyományos módszerekkel szemben. De ha legyezve horgászunk rá, komoly adrenalin-fröccsökben lesz részünk és a nem ritka kettős fogás, valamint a fárasztások sok örömöt okoznak majd. Ha pedig fekete sügéres vizekre vetődünk, mindenképpen érdemes lesz kipróbálni ezeket a módszereket. A nagyon látványos kapások, a fárasztás közbeni kiugrálások a sügér horgászatát nagyon élvezetessé teszik.

Fordította: Bereczki Gábor