Csorbai Balázs: A domolykó ívása

egy szép domolykó

A domolykó szaporodása

Ebben a rövid cikkben a domolykó ívásáról szeretnék néhány dolgot leírni az érdeklődőknek. A terjedelmi okok miatt némileg sematikus bemutatás célja elsősorban nem egy tudományos mélységű halbiológia előadás monitorra vetése, hanem a legyezőhorgászok körében széltében elterjedt tévhitek eloszlatása, ami talán elvezethet oda, hogy a számunkra oly kedves halfaj állományai ne csökkenjenek tovább.


A hazai halfajok szaporodása kevés kivételtől eltekintve speciális feltételeket igényel. Vannak fajok, melyek a horgászok által elképzelt klasszikus körülmények között ívnak. Tavasszal, a melegedő vízben,  az áradások által frissen elöntött területek ideálisak például a pontynak és a csukának. Itt is sok mindennek kell azonban stimmelnie: megfelelő időszakba érkezzen a nagy víz, lehetőleg finom, lágyszárú vegetáció legyen a területen és ami talán a legfontosabb: kellően sokáig maradjon az ártéren a víz. A csuka ivadék közel két hét után kel ki az ikrából, majd napokig csak függeszkedik valami víz alatti tereptárgyon és csak ezután tud elúszni (ami az első pár hétben inkább csak sodródás az árral). Más fajok gyökerekre, víz alatti növényekre ívnak: ilyen a harcsa és a süllő. Mindkét faj hímjei  aktívan tisztítják az jónak vélt ívási aljzatot. Nem véletlen, hogy ez a két faj a stabil vízszintű horgásztavakban is szépen szaporodik ellentétben a ponttyal és a csukával. Több kisebb jelentőségű csoport mellett (mint például a szivárványos ökle, mely kagylókba ikrázik), a harmadik nagy ívás típus a folyóvízi halfajoké, melyek elsősorban a folyók medrében ívnak. Ide sorolható a márna, a paduc, a szilvaorrú keszeg és domolykó is.

A domolykó 3-4 évesen éri el az ivarérettséget. A tejesek jellemzően korábban, az ikrások egy-két évvel később. Hogy mekkorák az ivarérett halak? Ez elsősorban az élőhely függvénye: kisebb patakokban az arasznyi halak már szaporodnak, nagyobb folyókban sokszor 30 cm körüli testhosszt is elérik, mire először részt vesznek a szaporodásban.

Az ívás időpontja nagyon változatos lehet. A Zagyván, és a Tarna alsó folyásán évek óta figyelem, hogy mikor következik be a jeles esemény. Jól nyomon követhető a halak viselkedésén: a március végén megmozduló halak még a téli fogások környékén napoznak, majd április elején az első komoly melegedésre hirtelen a gyorsabb, szaladós részeken kezdenek gyülekezni és ha az ember nem parancsol álljt magának, akkor április 15-e után már sokszor akad olyan hal az ember kezébe, amiből dől a tej. Ha a vízállás kedvez, akkor ezt követően a zúgók előtti sekély, homokkal, finom sóderrel borított szakaszokon már az ívás is megfigyelhető. Érdekes módon a Sebes-Körösön, Kállón áprilisban nagy rajokban vonulnak a halak, de ívásnak még nyoma sincs, jellemzően csak májusban, sőt néha június elején szaporodnak. Mondhatnánk, hogy a Sebes gyors vize lassabban melegszik, mint a két kisebb alföldi folyóé, de akkor mi magyarázza, hogy Keleti-csatorna lassú és gyorsan melegedő vizét levezető Kállóban épp oly későn ívnak, mint a Sebesben? Valószínűleg ez rejtély marad örökre.

Az, hogy az ívás sikeres legyen, sok tényezőtől függ. Először is ne legyen nagyon nagy a víz, mert akkor ott, ahol megfelelő aljzat lenne, olyan sebességgel áramlik, hogy az ikrák elsodródnak. Fontos, hogy ne legyen az ívóhelyen iszap, mert abba viszont belefulladnak az ikrák (a domolykó nem tisztítja meg alaposan az ívóhelyet, mint a pisztráng). Legyen megfelelő a hőmérséklet, és lehetőleg ne jöjjön hirtelen lehűlés, mert akkor az embrió fejlődése nagyon vontatottan zajlik, ami miatt sokszor elpusztul az ikra. 25 C° felett már 2,5 nap alatt kikelnek, majd további 1,5 nap után már önállóan úsznak, ezzel szemben a 13 C° alatt csak 9-10 nap alatt kelnek és további 3 nap után tudnak elúszni. Ez azt jelenti, hogy majd két hétig védtelenek az ikraevő állatokkal és a mechanikai hatásokkal szemben (legyen szó áradásban guruló kavicsról vagy gázlóbakancsról). 

Ezek után már nincs másra szükség, mint egyenletesen melegedő, táplálékban gazdag, ragadozókban szegény vízre és három év múltán szedegethetjük a 25-30 cm-es „versenyhalat” vagy ha szerencsénk van, akkor 5 év után foghatunk kapitális (50+-os) domolykót. Azt, hogy mi mindennek kell összeállnia egy jó íváshoz azt jól jelzi, hogy még a legzavartalanabb vizeken is vannak jó és kevésbé jó domolykós évek. A 2010-es év nagy áradásai nem kedveztek a dominak, így az az évjárat sok helyen hiányzik, 2011 tavasza viszont kis vizet hozott, minek hatására most arasznyi domiból van bőven az általam látogatott vizeken. Így  már csak 4-5-6 év és ha minden jól megy, pályázhatok a 60+-os álom domira.

 

Kulcsszó: 
Szótár: 

1 comments